A program az Amerikai Egyesült Államokból, Arizonából (innen a név) indult és ma már a világ számtalan országában alkalmazzák. Alapgondolata az, hogy olyan eszközt adjon a tanárok kezébe, mely személyiségi jogok megsértése nélkül képes segíteni a tanórai munkát. Azaz van a tanár, a jó diák és van a rendetlenkedő diák. A tanár tanítani szeretne, a jó diák tanulni, a rendetlenkedő diák pedig rosszalkodni, zavarni a tanórát.
Mi történjen ebben a szituációban?
"Minden diák az életkora növekedésével fokozottan felelős saját életének alakításában" - fogalmazták meg a program kitalálói.
Rosszalkodni szeretnél? - kérdi a tanár a rossz diákot. Megteheted. De adj választ arra a kérdésre: miért? Nincs sértődés, nincs harag, és ami a legfontosabb, hogy elkerülünk minden agressziót.
Természetesen nem hihetjük, hogy az iskolai konfliktusok egy csapásra meg fognak oldódni az Arizona-programtól, mint egy csodaszertől. De hinnünk kell abban, hogy lehetséges az iskola életébe beépíteni olyan új módszereket, melyek megoldást kínálnak napjaink égető problémáira.
Nagyon sajnálatos, hogy a sajtó csak a konfliktusokat emeli ki napi hírként az iskolák életéből, de azok megoldására nincs javaslat, nincs központi segítségnyújtás. Gyakorlatilag az iskolák egyedül maradtak a problémáikkal, és a megoldásra irányuló erőfeszítéseikről szinte semmit sem lehet hallani.
Csak remélhetjük, hogy programunk értő fülekre talál a szülők körében. Nem mellékes az sem, hogy a fenntartó milyen segítséget tud nyújtani, hogyan tudunk együttműködni a Gyermekjóléti szolgálattal, Gyámügyi hivatallal, Családsegítő központtal. Kiket tudunk még segítőként bevonni a program működtetésébe: iskolarendőr, iskola pszichológus, stb.
A program kidolgozásával egy időben szükséges hangsúlyozni, hogy nemcsak a mi iskolánkban jelentkező egyedi problémáról van szó.
A probléma megoszlik valahol az iskola, a társadalom, a jogalkotók, a közoktatási szakemberek és a család között.
Belső indítékunk a jobbító szándék. Újszerűsége miatt bizonyára sok munkát kell majd még elvégeznünk. Ám reméljük, hogy az Arizona-program és azok a módszerek, amelyeket majd a jövőben fogunk kitalálni mi, és a felelősséggel gondolkodó szakemberek, hozzásegítenek minket egy jobb iskolai légkör kialakulásához.
Mire alkalmas a program?
Alkalmas a tanórákon előforduló konfliktusok kezelésére, segíti az iskolai szabályokhoz, normákhoz való alkalmazkodást, a közösségbe való beilleszkedést.
A program célja annak biztosítása, hogy a tanár nyugodt körülmények között végezhesse munkáját és a tanulni akaró diákok jogait megvédje az órák normális menetét zavarókkal szemben.
A program nem a büntetésre, sokkal inkább a tanulók saját felelősségére épül. Megtanulják, hogy a cselekedeteiknek következménye van, mindenkinek saját magának kell döntenie, és a döntéseiért ő maga felelős. A kölcsönös tisztelet az alapja a tanár és diák együttműködésének. Az alapvető jogok és kötelességek egyaránt vonatkoznak a tanárra és a diákra.
A program alapelve:
egymás iránti tisztelet
egyéni felelősségérzet
Alapvető jogok:
minden diáknak joga van a zavartalan tanuláshoz;
minden tanárnak joga van a zavartalan tanításhoz;
a tanár kötelessége megvédeni a tanulni akaró diákok jogait;
mindenkinek tisztelnie kell mások jogait.
Mielőtt a program bevezetéséről döntünk, nem árt egy-két dolgot tisztázni:
Induljunk ki abból, hogy a mai gyerek sem rosszabb, mint a korábban született, csak más. Ezért a pedagógusok részéről az oktató-nevelő munkában új módszerekre van szükség!
A mai gyakorlatban a minősítés a gyereknek szól, pedig a viselkedését kell minősítenünk, nem őt, a személyt. (Ezzel csak a negatív "énkép" kialakulását segítjük elő.)
A program lényege, hogy a gyermeket "kikapcsolom a helyzetből"- kiküldhetem, de soha nem indulatból!
A pedagógus részéről fontos a segítő szándék sugárzása, a gyermek maximális elfogadása.
A tantestület részéről kiemelten fontos követelmények: egységesség, következetesség, türelem.
A program kidolgozásának módjáról, és a program "Alapszabályairól" a tantestület hoz döntést.
Az "Arizona program" működése
A program működtetése a hétköznapokban
a program sajátos iskolánkra szabott formájának kidolgozása
az "Alapszabályok" ismertetése az érintettekkel,
az "Alapszabályok" kifüggesztése a tantermekben (esetleg az iskola épületén belül több ponton)
a program beindítása
Betartandó szabályok
Az órára pontosan érkezem, a szükséges felszereléseket előkészítem
Követem tanárom utasításait, együttműködöm
Társaimat nem zavarom
Jelentkezem, megvárom, hogy felszólítsanak
Engedély nélkül nem hagyom el a helyem
Sértő, trágár szavakat senkivel szemben nem használok
Az iskolai berendezésekre, eszközökre vigyázokra pontosan
Konkrétumok az Arizona-programból
Az óra menetét zavaró tanulótól a tanár megkérdezi, hogy melyik szabály ellen vétett, és a továbbiakban szabálykövetően viselkedik vagy inkább kimegy a tréningszobába. Ha az osztályban való tartózkodást választja, és újra rendetlenkedik, a tanár már nem ad választási lehetőséget, hanem egyértelmű jelzéssel a diák tudomására hozza, hogy el kell hagynia a tantermet.
A tanteremben a tanárnak kötelessége, hogy gondoskodjon a szabályok betartatásáról. Amennyiben a tanórán a tanár úgy véli, hogy a tanuló vétett valamely szabály ellen, felemelt kézzel jelez (1. figyelmeztetés), majd megkérdezi a diákot: "Melyik szabály ellen vétettél?"
Atanuló a kifüggesztett szabályokból kiválaszthatja azt a szabályt, amelyet nem tartott be. Tisztelettudóan megválaszolja a kérdést. (A "nem tudom" válasz nem elfogadható.) Eldöntheti, hogy a továbbiakban szabálykövetően viselkedik, s a tanteremben marad, illetve inkább távozik a tréningszobába.
Amennyiben a tanteremben maradás mellett dönt, ügyelnie kell arra, hogy ismételten ne zavarja meg az óra menetét. Amennyiben a tanuló másodszor is vét valamely szabály ellen, a tanár kézmozdulattal (2. figyelmeztetés) jelzi, hogy a tanulónak távoznia kell a tréningszobába. (A tanár közli vele: "Ezzel a viselkedéssel eldöntötted, hogy a tréningszobába távozol.")
Adiák tulajdonképpen mindkét esetben a saját döntése alapján távozik a tréningszobába. Távozása az "Információs lappal" történik, amelyet a tanár értelemszerűen tölt ki.
Adiáknak az "Információs lappal" jelentkeznie kell a tréningszobában tartózkodó nevelőnél, akinek segítségével "Visszatérési tervet" kell készítenie.
Amennyiben a tanuló a felügyelő tanár számára elfogadható tervet készít, visszatérhet a tanórára. Fontos, hogy a visszatérésével sem zavarhatja meg az óra menetét. Az elkészített tervét csendben a tanári asztalra helyezi, majd a helyére ül és igyekszik bekapcsolódni az óra folyamatába. Így nem sérül a zavartalan tanulási és tanítási folyamat.
Az osztályterem elhagyása egy információs lappal történik, amelyre a szaktanár feljegyzi, hogy milyen probléma volt a tanuló viselkedésével.
Atréningszobában a tanulónak az iskola házirendje szerint kell viselkednie. A felügyelő tanár utasításainak betartása számára kötelező. Ennek megszegése azonnali szülői bevonást eredményez.
A tréningszobában tartózkodás szabályai
A tanteremből korábban távozott diák bekopog a tréningszoba ajtaján. Belépés után szükség szerint bemutatkozik, majd az ott tartózkodó nevelőnek átadja az "Információs lapot".
Az ügyeletes nevelő a szobában lévő "Űrlapon" regisztrálja a tanulót.
A diák kap egy "Visszatérési tervkészítő lapot".
A diák leül egy asztalhoz és átgondolja, melyik szabályt sértette meg, milyen következményei vannak tettének saját magára, illetve osztálytársaira nézve.
A diák visszatérési tervet készít arra vonatkozóan, hogyan tudná a jövőben ezt a magatartást elkerülni.
A terv készítésében az ügyeletes nevelő segítséget ad, ha azt kéri a tanuló. "Nem tudom" válasz nem elfogadható.
Haa diák jó visszatérési tervet készít (ezt az ügyeletes nevelő értékeli és dönti el), akkor a diák az aláírt "Visszatérési tervvel" térhet vissza a tanterembe. (Ezen a lapon az időpontot is mindig rögzíteni kell.)
Ha a diák nem készít vagy nem elfogadható "Visszatérési tervet" készít, akkor a tréningszobában marad, amíg el nem készíti az elfogadható tervét. Ha erre nem kerül sor a tanítási időben, akkor másnap reggel a tréningszobába kell visszatérnie, lehetőleg a szülőjével.
Atréningszobában szünetekben is biztosítjuk a felügyeletet. Az ebben az időben ott tartózkodó diák nem mehet ki a társai közé. Számára a szünetet a tréningszoba ügyeletes nevelője szabja meg a többiektől eltérő időpontban.
A pedagógusok tanórán kívüli idejükben külön beosztás szerint látják el az ügyeletet a tréningszobában.
Néhány gyakorlati tudnivaló:
A tanterem elhagyásának módjadja
A tanárnak kötelessége, hogy gondoskodjon a szabályok betartatásáról. Ha egy tanár azon a véleményen van, hogy egy tanuló hátráltatja őt a tanításában, vagy a többi diákot zavarja a tanulásban, kérdéseket tesz fel a rendetlenkedő diáknak. Először megkéri a rendetlenkedő diákot, hogy hasonlítsa össze, viselkedése megegyezik-e az osztályszabályokkal vagy sem.
A diák ezután eltekinthet az óra további zavarásától, vagy dönthet úgy, hogy elhagyja az osztálytermet, és a tréningszobába megy. A lényeg, a saját egyéni döntésen van! Ha marad, és újra zavarja az órát, már nincs lehetősége a választásra, ki kell mennie a tréningszobába, hiszen tudatosan döntött a szabályok ellen.
Természetesen nincs szabály arra, hogy mi minősül az óra zavarásának, azt mindig a tanár dönti el. Ha többen rendetlenkednek, egyszerre csak egy tanuló mehet ki, de egy óráról több tanuló is távozhat. Ha a diák úgy dönt, hogy elhagyja az osztálytermet, a tréningszobába kell mennie. Fontos még megemlíteni, hogy amennyiben a tanuló elhagyja az osztálytermet, ezt adminisztráljuk le, illetve, hogy a tananyagot pótolnia kell. A távozása nem mentesíti a következő órai esetleges felelés vagy dolgozatírás alól. Ha dolgozatírás közben hagyja el az osztálytermet, a dolgozatot addig értékeljük, ameddig megírta.
Tanácsadói megbeszélés
Talán az egyik legtöbb gondot okozó kérdés a "Mi az oka, hogy így viselkedtem"? Természetesen a "nem tudom" válaszokat nem fogadhatjuk el, hiszen a cél, hogy a gyermek felelősséggel gondolja végig tetteit és annak következményeit. A tervkészítés fontos pontja a segítségkérés, minden esetben olyan felnőttet kellmegneveznie, akiben megbízik. Ez lehet osztályfőnök, vagy bárki a tantestület tagjai közül a felkínált "Trénerlista" alapján. Mindig a tréningszobában ügyeletet tartó tanár feladata, hogy szóljon annak a kollégának, akit segítőként jelölt meg a diák. (Trénernek jelentkezni szintén önkéntes alapon lehet.)
A tanácsadó megbeszélések sorában az első - ahogy azt már említettük - a diák és az általa a tervlapján említett személy között történő elbeszélgetés. A beszélgetések során megpróbáljuk az okokat felderíteni. Ebben a bizalomnak nagy szerepe van, fontos, hogy a tanuló el merje mondani problémáit, gondjait. Ezeken a megbeszéléseken sok olyan dologra fény derülhet, ami a tanuló viselkedését megmagyarázza és segíthet a megoldásban.
A tréningszobába kerülés következményei:
Együttműködés esetén
Minden alkalommal pecsét a tájékoztatófüzetbe;
3 alkalom után (szülő, gyermek, osztályfőnök)
6 alkalom után (+igazgató, választott tréner, szaktanár)
10 alkalom után (+családsegítő munkatársa)
Nem együttműködő
Hivatalos tájékoztató levél
első alkalom után (szülő, gyermek, osztályfőnök)
második alkalom után (+igazgató, választott tréner, szaktanár)
harmadik alkalom után (+családsegítő munkatársa)
Terveink szerint a program várható eredményei a következők lehetnek:
nyugodtabbá válik a tanórák légköre
több idő juthat a koncentrált munkavégzésre
javulhat a tanár-diák viszony
erősk viszony
erősödik a tanulni kész diákok jogainak védelme
javulhat az iskola megítélése a szülők körében
nem érzik tehetetleneknek magukat a pedagógusok a renitensekkel szemben
a problémás gyerekekkel több lehetőség nyílik a személyes beszélgetésekre
a zavaró diákok a tanórán elveszítik a "színpadot",
gondolkodásra kényszerül a renitens gyerek, nem bújhat a "Nem tudom" válasz mögé,
a beszélgetéseknek köszönhetően feltárulhatnak olyan okok, amik előidézik a helytelen viselkedést,
a programnak köszönhetően még szorosabbá válhat több intézménnyel, személlyel az iskola kapcsolata.
Eseménynaptár
Hé
Ke
Sz
Cs
Pé
Sz
Va
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
Akadálymentesített intézménykereső (út a közzétételi listához)