Hír, program

ÖKO 5 perc - 2022. január

2022.01.19. 14:00 Rovat: Főoldal

A januári környezetvédelmi jeles napokat a 3. b osztályos tanulók gyűjtötték össze:

Januári népszokások és hiedelmek
Január, más néven Boldogasszony hava, a karácsonyi ünnepkör végét jelenti, mely időszakban már észrevehetően hosszabbodnak a nappalok.
Január egyes napjaihoz különböző népszokások, hiedelmek, népi megfigyelések kapcsolódnak.

Január 1. - Újév napja

Újév napján, ha köszönteni megy a család a rokonokhoz, a férfinak kell elsőként belépnie a házba, mert a hiedelem szerint január 1-jén asszonnyal találkozni szerencsétlen esztendőt jelent. Régen szokás volt az újévi jókívánságok elmondása házról-házra járva, amiért a háziak almával, dióval kínálták a köszöntőket. Úgy tartják, meg kell gondolnunk, mit cselekszünk az újév napján, mert ugyanez vár ránk egész évben. A népi hagyomány szerint január első napján tilos a mosás, a teregetés, a varrás, és nem szabad kivinni a szemetet sem, mert azzal együtt a szerencsét is kiönthetjük a házból. Tilos pénzt kölcsönöznünk, de orvoshoz mennünk sem ajánlatos, mert akkor egész évben betegeskedhetünk. Úgy tartották, nem jó baromfit enni, mert az kikaparja a szerencsét, ahogy halat sem, mert akkor elúszik a szerencsénk. Ezért lencsét, rizst vagy kölest ettek, mert a sok szem pénzbőséget hoz az új esztendőben. Ha Újév napján csillagos az ég, rövid lesz a tél, ha pedig piros a hajnal, akkor szeles lesz az esztendő.

Január 6. - Vízkereszt napja

Január 6-án véget ér a karácsonyi ünnepkör, és megkezdődik a farsang. Általában ilyenkor szedik le a karácsonyfát. A Vízkereszt nevet onnan kapta, hogy Jézus ezen a napon keresztelkedett meg a Jordán folyó vizében. A szokás a napkeleti bölcsekhez kötődik. Ezen a napon Gáspár, Menyhárt, Boldizsár megjelent Jézus jászolánál és kifejezték imádatukat a kisded előtt. A bölcsek aranyat, tömjént és mirhát vittek Jézusnak. A napkeleti bölcsekhez kapcsolódó régi a hagyomány a háromkirályjárás. A gyerekek cifra ruhába öltözve járnak házról házra, és a betlehemi királyok nevében jókívánságokat mondanak a gazdának és családjának.

Január 17. - Szent Antal napja

Szent Antal a beteg emberek és az állatok védőszentje volt.

Január 20. - Fábián és Sebestyén napja

A hagyomány szerint ez az első tavaszébresztő nap. Ekkortájt kezdenek a fák nedvet szívni.

Január 21. - Ágnes napja

Nagyapáink megfigyelése szerint, ha ezen a napon derült az idő, akkor jó termés lesz az évben. A hiedelem szerint, ha a lányok böjtölnek Ágnes napján, megálmodhatják jövendőbelijüket.

Január 22. - Vince nap

A szőlősgazdák egyik védőszentjének napja. Úgy tartják, ha fénylik Vince, megtelik a pince. Ha csepereg, csurog kevesebb lesz a borod. A hagyomány szerint ezen a napon a szőlővesszőket a meleg szobában öblös szájú üvegbe helyezik. Ha ezek kihajtanak, akkor nem fognak elfagyni a szőlőszemek.

Január 22. - A magyar kultúra napja

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy - a kézirat tanúsága szerint - Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le egy nagyobb kéziratcsomag részeként és jelölte meg dátummal Csekén a Himnusz kéziratát.

Január 25. - Pál nap, vagy Pálforduló napja

Azt tartják, amilyen az idő Pál napján, olyan lesz az időjárás következő negyven napig.

Kányádi Sándor: Jön Január

Porka havak esedeznek,
sopánkodnak a verebek.
Jegenyefán ócsárolják
Januárt a zajgó csókák.

De Január rá se ránt a
fákon csárogó csókákra,
sem a tetőn dideregve
siránkozó verebekre.

Azért van a csűrön cserép,
bújjon alá, aki veréb,
s a füstölgő kémény mellett,
aki csóka, melegedhet.

Jön Január, megy Január,
kinek-kinek kedvébe jár,
szánkót csusszant, ródlit lódít,
gyermekekkel hógolyózik.

A kucsmáján, lám, mit látok,
egy korai hóvirágot.
Sorra sétál minden házat,
s boldog újévet kívángat.